Palacsinta palacsintával

Először egy sós, aztán egy édes palacsinta készült a szombati menühöz.
A sós nem más, mint a klasszikus hortobágyi húsos palacsinta.
Igazából nem tudom hogy jött az ötlet, de arra emlékszem, hogy az egyik szokásos hétvégi reggeli úszásunk során valahogyan eszembe jutott, hogy mennyire ennék egy finom kis adagot. És akkor eszembe jutott - miért ne készíteném el. Gondoltam talán nem annyira bonyolult... :)
(Hát legközelebb már biztosan nem lesz az!!!!!) Én ugyanis hűen követtem a receptet, amit legközelebb már nem tennék. Bár nem a legkönnyebb recepttel kezdtem, de az ízek kárpótoltak! Sőt, nem csak engem, hiszen 5 személyre készítettem. Azt hiszem azt azért ki is merem jelenteni, hogy a konyhámban a hortobágyi húsos palacsinta megmarad különleges alkalmakra!

Hozzávalók:

Töltelék
5 csirkecomb
2 fej vöröshagyma
1 paprika
1 paradicsom
pirospaprika
só
bors
olivaolaj

Az 5 csirkecombból csirkepörköltet készítünk, ebből készül a hortobágyi palacsinta tölteléke.
A hagymát felkockázzuk és egy kis olivaolajon megpároljuk. Én a mélyhűtőből vettem ki a paprikát és a paradicsomot, felvágtam kisebb darabokra, a paradicsomot meg is hámoztam és hozzátettem a hagymához Együtt pároltam, majd megszórtam fűszerekkel (sóval és borssal) és végül pirospaprikával. Ekkor beletettem a csirkecombokat, felöntöttem annyi vízzel, ami majdnem ellepte és puhára főztem.
Másnap a csirkecombokról leszedegettem a húst és egy kevés szafttal és botmixerrel apróbbra turmixoltam. Nem kell aggódni, nem lett bébipapi állaga.

Szósz
csirkepörkölt szaftja
1 pohár tejföl
1 ek liszt

A csirkepörkölt szaftját leszűrtem és a tejfölös lisztes habarással kicsit besűrítettem.

Palacsinta
20 dkg liszt
2 tojás
0,5 liter tej
só
olaj

A palacsinta tésztáját összekevertem és 11 palacsintát sütöttem belőle.
A kész palacsintákat megtöltöttem a csirkehússal, aztán behajtottam a szélét és felcsavartam, majd egy hőálló tálba tettem őket. Tálalás előtt leöntöttem a szósszal és sütőben kicsit sütöttem, csak addig míg átmelegedtek a palacsinták. A megmaradt szósszal és sok tejföllel ettük és nagyon finom volt.

Az  édes palacsintás desszert pedig csúsztatott palacsinta volt.

Számomra meglepő módon a palacsinta tésztája nem hagyományos módon készül. Mondjuk okozott is némi fejtörést, hogy hagyományos palacsintából mennyit is kéne sütni, hogy legyen valami kinézete a desszertnek és ne csak egy lapos "palacsinta-torta" legyen. :)
Hát nem az lett, sőt mondhatom nagy sikere volt. És közben rájöttem, hogy én tulajdonképpen nem is vagyok oda érte... De másoknak annyira ízlett, hogy a jövőben is kedveskedek majd nekik ezzel a desszerttel! (Ha szeretnék, ha nem... Remélem azért szeretnék!)

Hozzávalók

5 dkg vaj
5 tojás
2 ek cukor
5 ek liszt
0,5 l tej
20 dkg dió  (bevallom, én nem méregettem, volt otthon egy adag dióm a mélyhűtőben, az mind ment is bele)
fél citrom leve
lekvár
1 tábla csokoládé
5 dkg vaj

A vajat jó habosra kevertem az 5 tojás sárgájával és 2 ek cukorral. Aztán lassan hozzáadagoltam az 5 ek lisztet és a tejet. A végén óvatosan hozzákevertem az előzőleg felvert tojásfehérjét.

A palacsintákat sütéskor nem fordítottuk át, vagyis csak az egyik oldalát oldalát sütöttük meg. Elég nehéz volt kiszedni a palacsintákat, hiszen az elsők különösen ragadtak, illetve jóval lazábbak mint egy normál palacsinta. Ezúton is köszönöm a segítséget hű kuktámnak, aki az össze palacsintát megsütötte (édeset és sósat is)! Végül átügyeskedtük a palacsintákat egy kapcsos tortaformába, azért választottuk ezt mert szállítani kellet a későbbiekben az édességet. A rétegeket először megkentem lekvárral, majd megszórtam a citromlével és cukorral elkevert darált dióval. Az utolsó palacsintát a sült felével felfelé fektettük a torony tetejére, és olvasztott csokival bevontam a tetejét.